Hollósy István (jogász)
| Hollósy István | |
| Született | 1853. szeptember 5. Máramarossziget |
| Elhunyt | 1916. október 8. (63 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | jogász |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gertenyesi Hollósy István (Máramarossziget, 1853. szeptember 5. – Dugoselo, 1916. október 8.) jogász, újságíró, főszolgabíró, városi tanácsos és helyettes polgármester.
Életútja[szerkesztés]
Előkelő vagyonos örmény (Korbuly) család sarja, szülei Hollósy Simon és Mály Anna. A gimnázium alsó osztályait szülőhelyén, a felsőbbeket Szatmárt és Pesten a piaristáknál végezte. A jogtudományt az egyetemen hallgatta; 1876-ban azonban az utolsó év befejezte előtt, boldogtalan szerelem miatt (kedvese meghalt), elhagyta és hazájában három évig elzárkozva a külvilágtól, remete életet élt; egyedül az irodalomban és tanulmányaiban keresett vigasztalást. 1878-ban a Máramarosi Tárogatót alapította, melynek iránya a galíciai zsidó bevándorlás és az uzsora elleni akció volt, a lap 1880 végén szűnt meg. 1885-ben a Közérdek c. lapot indította meg, mely a közigazgatást, az erdőpusztítást ostorozta és emiatt párbaja, sajtópere volt, de fölmentették. 1890-ben fejezte be félbenhagyott tanulmányait és ekkor tette le a jog- és államtudományokból a doktorátust. Máramarosszigeten városi tanácsos és később helyettes polgármester is lett. 1908. augusztus 12-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette a nála 15 évvel fiatalabb Klein Matildot, Klein Ármin és Kohn Róza leányát.[1]
Társadalmi, nevelési és közoktatási cikkeket írt a Máramarosba és a Máramarosi Lapokba.
Munkái[szerkesztés]
- Csaba trogoediája. Drámai költemény. Bpest, 1876. (Névtelenűl.)
- A jövő költészetének reformja. M.-Sziget, 1877–78. Két füzet.
- Bukovinai csángók hazatelepítése ügyében. M.-Sziget, 1881. (Különnyomat a Máramarosból.)
- Eszmék a népnevelés kérdésében. M.-Sziget, 1883.
- A magyar vámok és közigazgatás államosítása, M.-Sziget, 1894.
- A dákokról. M.-Sziget, 1894.
- Magyar nemzeti kultura. M.-Sziget, 1895.
Kéziratban: a Kortesvilág c. népszinműve és egy terjedelmes bölcseleti munkája: Eszmék az igaz, jó és szép harmoniájáról.
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái.
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk[szerkesztés]
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
- Keresztyén Balázs: Kárpátaljai művelődéstörténeti kislexikon. Bp.-Beregszász, Hatodik Síp Alapítvány-Mandátum Kiadó, 2001.
- Gudenus János József: Örmény eredetű magyar nemesi családok genealógiája. Bp., Szerző, 2000
